Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Felele pedig Jób, és monda:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg neki.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
5 Aki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
6 Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
7 Aki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8 Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9 Aki teremtette a göncölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10 Aki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csodákat megszámlálhatatlanul.
11 Íme, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12 Íme, ha elragad [valamit], ki akadályozza meg; ki mondhatja neki: Mit cselekszel?
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb cinkosai is.
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő neki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15 Aki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék neki; kegyelemért könyörögnék ítélő bírámhoz.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nekem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17 Aki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Íme, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nekem napot?
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, utálom az életemet.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, aki az ő bíráinak arcát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fárasszam hát magamat hiába?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is utálnának engem.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy neki megfelelhetnék, [és] együtt pörbe állanánk.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, aki kezét közbe vethesse kettőnk között!
34 Venné csak el rólam az ő vesszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Olyanná leszek Izraelnek, mint a harmat. Virágozni fog, mint a liliom, és gyökeret ver, mint a Libanon. Hós 14:1 – 14:10 Izráel megtérése és felvirágzása
Hol van hát a te királyod, hol van, hogy megoltalmazzon minden városodban? És bíráid, akik felől ezt mondád: Adj nekem királyt és fejedelmeket! Hós 13:1
És Efraim ugyan ezt mondja: Bizony meggazdagodtam; vagyont szerzettem magamnak. Semmi szerzeményemben nem találnak rajtam álnokságot, amely bűn volna! Hós 12:1 – 12:14 Jákób a
Optimized by Seraphinite Accelerator