Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És szóla Mózes az Izrael fiai közt lévő törzsek fejeinek, mondván: Ez az a beszéd, amelyet parancsolt az Úr:
2 Ha valamely férfi fogadást fogad az Úrnak, vagy esküt tesz, hogy lekötelezze magát valami kötésre: meg ne szegje az ő szavát; amint az ő szájából kijött, egészen úgy cselekedjék.
3 Ha pedig asszony fogad fogadást az Úrnak, és kötésre kötelezi le magát az ő atyjának házában az ő fiatalságában;
4 És hallja az ő atyja az ő fogadását, vagy kötelezését, amellyel lekötelezte magát, és nem szól arra az ő atyja: akkor megáll minden ő fogadása, és minden kötelezés is, amellyel lekötelezte magát, megálljon.
5 Ha pedig megtiltja azt az ő atyja azon a napon, amelyen hallotta: nem áll meg semmi fogadása és kötelezése, amellyel lekötelezte magát, és az Úr is megbocsát neki, mert az ő atyja tiltotta meg azt.
6 Ha pedig férjhez megy, és így terhelik őt az ő fogadásai vagy ajkán kiszalasztott szava, amellyel lekötelezte magát;
7 És hallja az ő férje, és nem szól neki azon a napon, amelyen hallotta azt: akkor megállanak az ő fogadásai, és az ő kötelezései is, amelyekkel lekötelezte magát, megálljanak.
8 Ha pedig azon a napon, amelyen hallja a férje, megtiltja azt: akkor erőtlenné teszi annak fogadását, amelyet magára vett, és az ő ajkainak kiszalasztott szavát, amellyel lekötelezte magát; és az Úr is megbocsát neki.
9 Az özvegy asszonynak pedig és az elváltnak minden fogadása, amellyel lekötelezi magát, megáll.
10 Ha pedig az ő férjének házában tesz fogadást, vagy esküvéssel kötelezi magát valami kötésre:
11 Ha hallotta az ő férje és nem szólt arra, nem tiltotta meg azt: akkor annak minden fogadása megáll, és minden kötelezése, amellyel lekötelezte magát, megálljon.
12 De ha a férje teljesen erőtlenné teszi azokat azon a napon, amelyen hallotta: nem áll meg semmi, ami az ő ajkain kijött, sem fogadása, sem az ő maga lekötelezése; az ő férje erőtlenné tette azokat, és az Úr megbocsát neki.
13 Minden fogadását, és minden esküvéssel való kötelezését a maga megsanyargattatására, a férje teszi erőssé, és a férje teszi azt erőtlenné.
14 Hogyha nem szólván nem szól neki a férje egy naptól fogva más napig, akkor megerősíti minden fogadását, vagy minden kötelezését, amelyeket magára vett; megerősíti azokat, mert nem szól neki azon a napon, amelyen hallotta azt.
15 Ha pedig azután teszi erőtelenekké azokat, minekutána hallotta vala: ő hordozza az ő bűnének terhét.
16 Ezek azok a rendelések, amelyeket parancsolt az Úr Mózesnek, a férj és az ő felesége között, az atya és leánya között, mikor még fiatalságában az ő atyjának házában [van].
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Dávid üldöztetése, Isten vezetése és időbeni szabadítás Saul csapdái között. Az 1Sámuel 23 bemutatja, hogy Dávid nem a félelem, hanem az Úr vezetése szerint cselekszik:
Dávid az Adullám barlangjában és Saul kegyetlensége Nób ellen. Az 1 Sámuel 22. fejezetben Dávid az Adullám barlangjába menekül, ahol köré gyűlnek a nyomorult, eladósodott
Dávid menekülése, a szent kenyér és Góliát kardja. Az 1 Sámuel 21. fejezetben Dávid menekülése tovább folytatódik, és szükséghelyzetben Ahimélek paphoz megy Nóbba, ahol kenyeret