Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, amelyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat nektek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;
2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok neked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.
3 Halld meg azért Izrael, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, amiképpen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene neked.
4 Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
6 És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok neked, legyenek a te szívedben.
7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.
9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad neked nagy és szép városokat, amelyeket nem építettél;
11 És minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, amelyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:
12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földéről, a szolgaságnak házából!
13 Féljed az Urat, a te Istenedet, ő neki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.
14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, akik körültetek vannak;
15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről.
16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképpen megkísértettétek Masszában!
17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, amelyeket parancsolt neked.
18 És azt cselekedjed, ami igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak.
19 Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, amint megmondotta az Úr.
20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire [valók] e bizonyságtételek, rendelések és végzések, amelyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt nektek:
21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Egyiptomban a fáraónak; de kihozott minket az Úr Egyiptomból hatalmas kézzel.
22 És tőn az Úr Egyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csodákat a fáraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára.
23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nekünk adja azt a földet, amely felől megesküdött a mi atyáinknak.
24 És megparancsolta nekünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.
25 És ez lesz nekünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, amiképpen megparancsolta nekünk.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét
Fődolog pedig azokra nézve, amiket mondunk, az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei Felség királyi székének jobbjára üle, Zsid 8:1 – 8:13 Az újtestamentumi