Zsolt 50:1 – 50:23
Az igazi hálaáldozat
1 Asáf zsoltára.; Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2 A Sionról, amelynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, akik áldozattal erősítik szövetségemet!
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten bíró. Szela.
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izrael, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 [De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai [tudva vannak] nálam.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13 Avagy eszem-e én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-e?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásaidat!
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat].
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
23 Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.