Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Asáf zsoltára.; Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2 A Sionról, amelynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, akik áldozattal erősítik szövetségemet!
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten bíró. Szela.
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izrael, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 [De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai [tudva vannak] nálam.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13 Avagy eszem-e én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-e?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásaidat!
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat].
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
23 Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És hogy sok ideig élhessetek a földön, amely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nekik és az ő magvuknak adja azt a tejjel
Abban az időben monda az Úr nekem: Faragj magadnak két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és jöjj fel hozzám a hegyre, és csinálj faládát. 5Móz 10:1
Akkor monda az Úr nekem: Kelj fel, hamar menj innen alá; mert elvetemedett a te néped, akit kihoztál Egyiptomból; hamar eltértek az útról, amelyet parancsoltam