Ézs 1:1 – 1:31

Izráel elpártolása és büntetése

  1 Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felől, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban.
  2 Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem.
  3 Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izrael nem ismeri, az én népem nem figyel reá!
  4 Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megutálták az Izrael Szentjét, [és] elfordultak tőle.
  5 Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.
  6 Tetőtől talpig nincs e [test]ben épség, [csupa] seb és dagadás és kelevény, amelyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.
  7 Országtok pusztaság, városaitokat tűz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint ahol idegenek dúltak;
  8 És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város.
  9 Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Szodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.
  10 Halljátok az Úrnak beszédét, Szodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
  11 Mire való nekem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hizlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
  12 Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kívánja azt tőletek, hogy pitvaraimat tapossátok?
  13 Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel utálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
  14 Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
  15 És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
  16 Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szűnjetek meg gonoszt cselekedni;
  17 Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
  18 No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
  19 Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;
  20 És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!
  21 Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok!
  22 Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve:
  23 Fejedelmeid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjük.
  24 Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izrael erős [Istene]: Jaj! mert vigasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségeimen!
  25 És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat;
  26 És adok neked oly bírákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te neked: ez igaz város, ez hív város.
  27 Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által;
  28 De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, akik az Urat elhagyták.
  29 Mert szégyen éri őket a cserfákért, amelyekben gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, amelyeket kedveltek;
  30 És hasonlatosok lesztek az elhullott levelű terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez:
  31 És csepüvé lesz az erős, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójuk nem lészen.