Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ügyelj az Abib hónapra, és készíts az Úrnak, a te Istenednek páskhát; mert az Abib hónapban hozott ki téged az Úr, a te Istened Egyiptomból éjjel.
2 Páskha gyanánt pedig ölj az Úrnak, a te Istenednek juhot és ökröt azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az ő nevét.
3 Ne egyél azzal semmi kovászost, [hanem] hét napon át egyél azzal kovásztalan lepényeket, nyomorúságnak kenyerét, (mert sietséggel jöttél ki Egyiptom földéről) hogy megemlékezzél arról a napról életednek minden idejében, amelyen kijöttél Egyiptom földéről.
4 És ne lásson senki kovászt hét napon át sehol a te határodban; és a húsból, amelyet az első napon este megáldozol, semmi ne maradjon reggelig.
5 Nem ölheted le a páskhát akármelyikben a te városaid közül, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked;
6 Hanem azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy az ő nevét oda helyezze: ott öld le a páskhát este, napnyugtakor, abban az időben, amikor kijöttél Egyiptomból.
7 Azon a helyen süsd és edd is meg, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened; reggel pedig fordulj vissza és menj haza a te hajlékodba.
8 Hat napon át egyél kovásztalant; hetednapon pedig az Úrnak, a te Istenednek berekesztő ünnepe lévén, ne munkálkodjál [azon].
9 Számlálj [azután] magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátod.
10 És tarts hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek, a te kezednek szabad akarat szerint való adományával, amelyet ahhoz képest adj, amint megáldott téged az Úr, a te Istened.
11 És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, te és a te fiad, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, aki a te kapuidon belül van, és a jövevény, az árva és az özvegy, akik te közötted vannak, azon a helyen, amelyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az ő nevét.
12 És emlékezzél meg róla, hogy te [is] szolga voltál Egyiptomban; és tartsd meg, és teljesítsd e rendeléseket.
13 A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd [a termést] a te szérűdről és sajtódról.
14 És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belül vannak a te kapuidon.
15 Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr; mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen!
16 Minden esztendőben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr előtt!
17 Ki-ki az ő képessége szerint [adjon], az Úrnak, a te Istenednek áldása szerint, amelyet ad neked.
18 Bírákat és felügyelőket állíts minden kapudba, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked, a te törzseid szerint, hogy ítéljék a népet igaz ítélettel.
19 El ne fordítsd az ítéletet; személyt se válogass; ajándékot se végy; mert az ajándék megvakítja a bölcsek szemeit, és elfordítja az igazak beszédét.
20 Igazságot, igazságot kövess, hogy élhess, és örökségül bírhasd azt a földet, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
21 Ne plántálj magadnak berket semmiféle fából, az Úrnak, a te Istenednek oltára mellé, amelyet készítesz magadnak.
22 Oszlopot se emelj magadnak, amit gyűlöl az Úr, a te Istened.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Gedeon elhívása és a bálványok lerontása: Isten szabadítása a félelem közepén A Bírák 6 bemutatja, hogyan nyomorította meg Izráelt Midián: a nép elszegényedett, bujkált, mert
Debóra éneke: hálaadás, bátorság és az Úr győzelme Izráelben. Bírák 5 Debóra és Bárák hálaéneke, amely Isten szabadítását magasztalja Sisera felett aratott győzelem után. A
Debóra és Bárák szabadítása: Sisera bukása és Isten győzelme. Bírák 4-ben Izráel ismét gonoszt cselekszik az Úr szemei előtt, ezért az Úr Jábint, Kánaán királyát