2Kir 17:1 – 17:41

Izráel országa. Hóseiás, utolsó király

  1 Akháznak, a Júda királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izraelen, kilenc esztendeig.
  2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt; de nem annyira, mint Izrael ama királyai, akik előtte éltek.
  3 Ez ellen jött fel Salmanassár, Asszíria királya, és szolgájává lett Hóseás, és adót fizetett neki.
  4 De mikor Asszíria királya megtudta, hogy Hóseás pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Egyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldötte meg Asszíria királyának: elfogatta őt Asszíria királya és börtönbe vetette.
  5 És felméne az asszíriai király az egész ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt három esztendeig ostromolta.
  6 És Hóseásnak kilencedik esztendejében bevette Asszíria királya Samariát, és elhurcolta az Izraelt Asszíriába; és Halában és Háborban a Gózán folyó mellett, és a Médek városaiban telepítette le őket.

Az assiriai fogság Izráel büntetése az Istentől való elszakadásért

  7 Ez pedig azért történt, mert az Izrael fiai vétkeztek az Úr ellen, az ő Istenük ellen, aki őket kihozta Egyiptom földéből, a fáraónak, az egyiptomi királynak kezéből, és idegen isteneket tiszteltek.
  8 És jártak a pogányok szerzésekben, akiket az Úr kiűzött volt az Izrael fiai elől, és úgy cselekedtek, mint az Izrael királyai.
  9 És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izrael fiai, amelyek ellenére voltak az Úrnak, az ő Istenüknek, és építettek maguknak magaslatokat minden városaikban, az őrtornyoktól a kerített városokig.
  10 És emeltek maguknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt.
  11 És ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, akiket az Úr kiűzött volt előlük, és gonosz dolgokat cselekedtek, amelyekkel az Urat haragra indították.
  12 És a bálványoknak szolgáltak, akik felől az Úr azt parancsolta volt nekik: Ezt ne cselekedjétek.
  13 És mikor bizonyságot tett az Úr Izraelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által, ezt mondván: Térjetek meg a ti gonosz utaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, amelyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és amelyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által:
  14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették az ő nyakukat atyáik makacssága szerint, akik nem hittek az Úrban, az ő Istenükben.
  15 Sőt megvetették az ő rendeléseit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, és az ő bizonyságtételeit, amelyekkel megintette őket, és hiábavalóságot követvén, maguk is hiábavalókká lettek, és a körülöttük való pogányok után [indultak,] akik felől pedig azt parancsolta nekik az Úr, hogy azokat ne utánozzák.
  16 És elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek minden parancsolatát, és öntött képeket csináltak maguknak, két borjút és készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei előtt, és a Baált tisztelték.
  17 És átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jövendőket mondtak és varázslást űztek, és magukat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására.
  18 Azért igen megharaguvék az Úr Izraelre, és elveté őt színe elől; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedül.
  19 Sőt még a Júda sem őrizte meg az Úrnak, az ő Istenének parancsolatait, hanem az Izrael szerzésiben jártak, úgy cselekedvén, mint azok.
  20 Elidegenült azért az Úr az egész Izrael magvától, és megsanyargatta őket, és a kóborlók kezébe adta őket, mígnem mind elvetette az ő szemei elől;
  21 Mert elszakasztotta Izraelt a Dávid házától, és királlyá tevék Jeroboámot, a Nébát fiát. És Jeroboám elcsalta az Izraelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette őket.
  22 És az Izrael fiai követték Jeroboám minden bűnét, amelyeket elkövetett, és nem távoztak el azoktól;
  23 Míglen elveté az Úr az ő színe elől az Izraelt, amint megmondotta minden ő szolgái, a próféták által. Így hurcoltatott el fogságra az Izrael az ő földéből Asszíriába mind e mai napig.

A samaritánusok eredete

  24 És [más] [népet] telepített be Asszíria királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és beszállítá őket Samaria városaiba az Izrael fiai helyett, akik birtokba vették Samariát, és annak városaiban laktak.
  25 És történt ott lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat bocsátott reájuk, amelyek [többet] megöltek közülük.
  26 Mondának azért Asszíria királyának: A pogányok, akiket [ide] hoztál és Samaria városaiba telepítettél, nem tudják e föld Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat bocsátott az rájuk, amelyek megölik őket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének módját.
  27 Parancsola azért Asszíria királya, mondván: Vigyetek oda egyet a papok közül, akiket onnét elhoztatok, aki menjen el és lakjék ott, és tanítsa meg őket ama föld Istene tiszteletének módjára.
  28 És elméne egy a papok közül, akiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és megtanította őket, hogy mikép tiszteljék az Urat.
  29 De azért mindenik nép külön isteneket csinált magának, és behelyezték azokat a magaslatok házaiba, amelyeket a Samaritánusok építettek, mindenik nemzetség a maga városában, amelyben lakott.
  30 A Babilonból való férfiak csinálták a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való férfiak az Asimát csinálták;
  31 A háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a sefárvaimbeliek tűzzel égették meg az ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a sefárvaimbeliek isteneinek.
  32 De miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegéből, akik ő értük áldoztak a magaslatok házaiban.
  33 Így tisztelték az Urat és szolgálták az ő isteneiket is, ama népek szokása szerint, akik közül elhozták volt őket.
  34 És mind e mai napig az ő régi szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik [igazán] az Urat, és nem cselekesznek az ő rendeléseik és szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, amelyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, akiknek az Izrael nevet adta.
  35 És akikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nekik, mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nekik;
  36 Hanem csak az Urat tiszteljétek, őt imádjátok és neki áldozzatok, aki titeket kihozott az Egyiptom földéből nagy erővel és kinyújtott karral.
  37 És őrizzétek meg az ő rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatát, amelyeket megírt nektek, azokat cselekedvén minden időben, és idegen isteneket ne tiszteljetek;
  38 És el ne felejtkezzetek a kötésről, amelyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket;
  39 Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből.
  40 De ezek nem engedelmeskedtek, hanem előbbi szokásaik szerint cselekedtek.
  41 Így tisztelték ezek a pogányok az Urat és szolgálták az ő bálványaikat, és így cselekedtek az ő fiaik és unokáik is, amint az ő eleik cselekedtek, mind e mai napig.