Jer 35:1 – 35:19

A rékábitáknak törzsatyjuk parancsa iránti engedelmességét szembe állítja a zsidó népnek Isten iránti engedetlenségével

  1 Az a beszéd, amelyet szóla az Úr Jeremiásnak, Jojákimnak, Jósiás, Júda királya fiának idejében, mondván:
  2 Menj el a rékábiták házához, és szólj velük, és vidd be őket az Úr házába, a kamarák egyikébe, és adj nekik bort inni.
  3 És mellém vevém Jaazániát, Jeremiásnak fiát, ki fia vala Habasániának, és az ő rokonait és minden fiait és a rékábiták egész háznépét.
  4 És bevivém őket az Úr házába, a Hanán fiainak a kamarájába, ki Igdaliásnak, az Isten emberének fia vala, amely a fejedelmek kamarája mellett vala, Mahásiásnak, Sallum fiának kamaráján felül, aki az ajtónak őrizője vala.
  5 És a rékábiták háza népének fiai elé borral telt kancsókat és poharakat tevék, és ezt mondám nekik: Igyatok bort!
  6 És felelének: Nem iszunk bort, mert Jónadáb, Rékábnak fia, a mi atyánk parancsolta nekünk, mondván: Ne igyatok ti bort soha, se a ti fiaitok.
  7 Se házat ne építsetek, se vetést ne vessetek, se szőlőt ne ültessetek, se ne tartsatok; hanem sátorokban lakjatok teljes életetekben, hogy sok ideig éljetek e földnek színén, amelyben ti jövevények vagytok.
  8 És hallgattunk Jónadábnak a Rékáb fiának, a mi atyánknak szavára mindabban, amiket parancsolt nekünk, hogy teljes életünkben bort ne igyunk mi, a mi feleségeink, a mi fiaink és a mi leányaink.
  9 Se házakat ne építsünk, hogy [azokban] lakjunk, se szőlőnk, se mezőnk, se vetésünk ne legyen nekünk.
  10 Hanem lakozzunk sátorokban. Hallgattunk azért, és aszerint cselekedtünk, amint nekünk Jónadáb, a mi atyánk megparancsolta vala.
  11 Mikor pedig feljöve Nabukodonozor, a babiloni király a földre, akkor ezt mondánk: Jertek el, menjünk be Jeruzsálembe a káldeai sereg előtt és a Szíriabeli sereg előtt; és Jeruzsálemben lakoztunk.
  12 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
  13 Így szól a Seregek Ura, az Izrael Istene: Menj el, mondd meg a Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Nem veszitek-e fel az intést, hogy hallgassatok az én beszédeimre? azt mondja az Úr.
  14 Jónadábnak, a Rékáb fiának intései teljesedtek, amelyekkel megparancsolta az ő fiainak, hogy bort ne igyanak, és mindez ideig sem ittak [bort]; mert hallgattak az ő atyjuk parancsolatára; én is szóltam nektek; szóltam pedig jó reggel, de nem engedtetek nekem.
  15 És elküldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém, mondván: Kérlek, ki-ki térjen meg az ő gonosz útjáról, jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek után ne járjatok, hogy nekik szolgáljatok, és lakoztok a földön, amelyet nektek és a ti atyáitoknak adtam, de fületeket sem hajtátok reá, és nem hallgattatok reám.
  16 Mivelhogy Jónadábnak, a Rékáb fiának fiai teljesítik az ő atyjuknak parancsolatát, melyet parancsolt vala nekik, e nép pedig nem hallgata reám;
  17 Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izrael Istene: Íme, én rábocsátom Júdára és Jeruzsálemnek minden lakóira mindama veszedelmet, amelyről szóltam nekik; azért mert szóltam nekik, de nem hallották, kiáltottam nekik, de nem feleltek.
  18 A rékábiták házának pedig monda Jeremiás: Ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael Istene: Mivelhogy hallgattatok Jónadábnak, a ti atyátoknak parancsolatára, és megtartottátok minden parancsolatát, és úgy cselekedtetek, amint meghagyta volt nektek:
  19 Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael Istene: Nem fogyatkozik el Jónadábnak, a Rékáb fiának maradéka, aki előttem álljon mindenkor.