Zsolt 83:1 – 83:19
Isten népének könyörgése az ellenség ellen
1 Ének; Aszáf zsoltára.
2 Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
3 Mert íme, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejüket emelik.
4 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenceid ellen terveket szőnek.
5 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izrael nevét!
6 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
7 Az edomiták és ismáeliták sátrai, a moábiták és hagarénusok;
8 A gebaliták, ammoniták és amálekiták, a filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
9 Az asszír is szövetkezett velük, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
10 Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
11 Akik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lőnek.
12 Tedd őket, fejedelmüket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjükkel,
13 Akik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
14 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, amilyen a porfelhő, [és] amilyen a polyva a szél előtt;
15 Olyanokká, mint a tűz, amely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, amely elégeti a hegyeket.
16 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
17 Töltsd el orcájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
18 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
19 Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.