
Amikor a fenyegetést az Úr elé visszük – Ezékiás imája és Jeruzsálem szabadulása.
Amikor a fenyegetést az Úr elé visszük – Ezékiás imája és Jeruzsálem szabadulása. A 2Királyok 19 Ezékiás király válaszát mutatja be Asszíria fenyegetésére: nem emberi
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ujjongj te meddő, ki nem szültél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajúdtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr.
2 Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékaidnak kárpitjait terjesszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet.
3 Mert mind jobb-, mind bal kézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek.
4 Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.
5 Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izraelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.
6 Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened:
7 Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek;
8 Búsulásom felbuzdultában elrejtém orcámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.
9 Mert [úgy lesz] ez nekem, [mint] a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek.
10 Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.
11 Oh te szegény, szélvésztől hányt, vigasztalás nélkül való! Íme, ólomporba rakom köveidet, és zafírokra alapítalak.
12 Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből;
13 És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.
14 Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.
15 És ha összegyűlvén összegyűlnek, ez nem én tőlem lesz! Aki ellened összegyűl, elesik általad.
16 Íme, én teremtettem a kovácsot, aki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre!
17 Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!

Amikor a fenyegetést az Úr elé visszük – Ezékiás imája és Jeruzsálem szabadulása. A 2Királyok 19 Ezékiás király válaszát mutatja be Asszíria fenyegetésére: nem emberi

Ezékiás hite a fenyegetés idején – amikor az Úrban való bizalom próbára kerül. A 2Királyok 18 Ezékiás király uralkodásának kezdetét és hitének próbatételét mutatja be.

Amikor Isten népe nem hallgat az intésre – Izráel bukása és Samária fogsága. A 2Királyok 17 Izráel északi országának bukását mutatja be, amikor Samária Asszíria