Zsolt 36:1 – 36:13
1 Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.
2 A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs őelőtte isten-félelem;
3 Mert hízeleg neki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.
4 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszűnt bölcs lenni [és] jót cselekedni.
5 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.
6 Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!
7 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!
8 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.
9 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
11 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.
12 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.
13 Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Akkor monda az Úr nekem: Kelj fel, hamar menj innen alá; mert elvetemedett a te néped, akit kihoztál Egyiptomból; hamar eltértek az útról, amelyet parancsoltam
Mind azt a parancsolatot, amelyet én e mai napon parancsolok neked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, amely
Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy neki, minden nép közül