Mert esztelen dolognak látszik nekem, hogy aki foglyot küld, az ellene való vádakat is meg ne jelentse. Apcs 25:1 – 25:27 Pál Festus tiszttartó előtt
Nagyságos Félix, teljes háládatossággal ismerjük el, hogy te általad nagy békességet nyerünk, és a te gondoskodásod folytán igen jó intézkedések történnek e népre nézve, minden
Az ezredes pedig őt kézen fogván, és félrevonulván külön, tudakolá: Micsoda az, amit nekem jelenteni akarsz? Apcs 23:1 – 23:35 Pál a főtanács előtt. Farizeusok
És ezt a tudományt üldöztem mind halálig, megkötözvén és tömlöcbe vetvén mind férfiakat, mind asszonyokat. Apcs 22:1 – 22:30 Pál elmondja a zsidóknak megtérése történetét
És mikor találtunk egy hajót, mely Feniciába méne által, abba beülvén, elhajózánk. Apcs 21:1 – 21:40 Pál Milétusból Jeruzsálembe utazik 1 Amint pedig, ő tőlük
A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nekik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.
Monda nekik: Vajon vettetek-e Szent Lelket, minekutána hívőkké lettetek? Azok pedig mondának neki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-e Szent Lélek. Apcs 19:1
Ez meg volt tanítva az Úrnak útára; és lélekben buzgó lévén, szólja és tanítja vala nagy szorgalmatosan az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János
Mikor azonban tudtukra esett a Thessalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek igéjét, elmenének, és a sokaságot ott is felháboríták. Apcs 17:1
Pál pedig monda nekik: Megvesszőztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és tömlöcbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket kiküldeni? Nem úgy; hanem
És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nekik: Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az Isten régebbi idő óta kiválasztott engem mi közülünk, hogy a
A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban! Apcs 14:1 – 14:28 Pál működése
Most azért íme az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá;
És íme az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöcben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a láncok
Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőíték az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre! Apcs 11:1 – 11:30 Péter