Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az éneklőmesternek; Kóráh fiainak tanítása.
2 Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!
3 Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?
4 Könnyhullatásom volt kenyerem éjjel és nappal, mikor mindennap azt mondták nekem: „Hol van a te Istened?”
5 Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam [ezelőtt] és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig.
6 Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én neki az ő orcájának szabadításáért.
7 Istenem! elcsügged bennem az én lelkem; azért emlékezem reád a Jordán és Hermon földjéről, a Micár hegyéről.
8 Örvény örvényt hív elő zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap fölöttem!
9 Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.
10 Hadd mondjam Istennek, az én kőszálamnak: Miért felejtkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?
11 Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nekem: Hol van a te Istened?
12 Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én neki, az én szabadítómnak és Istenemnek.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Dávid visszatérése, gyász, kegyelem és megosztott királyság. A 2Sámuel 19. fejezete a győzelem utáni rendezetlen állapotot tárja fel: Dávid gyásza annyira elborítja, hogy a nép
Absolon halála, a lázadás bukása és Dávid gyásza. A 2Sámuel 18. fejezete a lázadás véres következményét és Dávid szívének mély fájdalmát tárja elénk. Bár Dávid
Akhitófel tanácsa, Khúsai bölcsessége és Isten rejtett vezetése. A 2Sámuel 17. fejezete megmutatja, hogy a lázadás nemcsak emberi erőviszonyok kérdése, hanem Isten szuverén kezében álló