És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala
És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Jeroboám királynak, a Nébát fiának tizennyolcadik esztendejében Abija lett a király Júdában.
2 És három esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Maaka, az Abisálom leánya.
3 És járt az ő atyjának minden bűneiben, amelyeket őelőtte cselekedett, és nem volt az ő szíve [olyan] tökéletes az ő Urához Istenéhez, mint Dávidnak, az ő atyjának szíve.
4 De mindazáltal Dávidért adott neki az Úr az ő Istene szövétneket Jeruzsálemben: felmagasztalván az ő fiát ő utána és Jeruzsálemet megerősítvén;
5 Mert Dávid azt cselekedte, ami kedves volt az Úr szemei előtt, és el nem távozott azoktól, amelyeket parancsolt neki az ő életének minden idejében, kivéve a hitteus Uriás dolgát.
6 És hadakozás volt Roboám és Jeroboám között mind éltig.
7 Abija egyéb dolgai és minden cselekedetei pedig vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? És hadakozás volt Abija és Jeroboám között.
8 És elaluvék Abija az ő atyáival, és eltemeték őt a Dávid városában; és uralkodék helyette Asa, az ő fia.
9 Jeroboámnak az Izrael királyának a huszadik esztendejében Asa lett a király Júdában,
10 És uralkodék negyvenegy esztendeig Jeruzsálemben; és az ő anyjának Maaka vala neve, az Abisálom leánya.
11 És Asa azt cselekedé, ami kedves volt az Úr szemei előtt, mint Dávid, az ő atyja.
12 Mert kiveszté a férfiú paráznákat az országból; és lerontá mind a bálványokat, amelyeket csináltak volt az ő atyái.
13 És Maakát az ő anyját is megfosztá a királynéságtól, mivelhogy egy iszonyú bálványt csináltatott a berekben; és elrontá Asa az ő bálványát, és megégeté azt a Kidron pataknál.
14 De ha a magaslatokat nem rontották is le, mégis Asának szíve tökéletes volt az Úrhoz életének minden napjaiban.
15 És bevitte az Úrnak házába az ezüstöt és az aranyat, és az edényeket, amelyeket az ő atyja és ő maga arra szenteltek volt.
16 És hadakozás volt Asa és Baása, az Izrael királya között mind éltig.
17 Mert feljöve Baása, az Izrael királya Júda ellen, és megépíté Rámát, hogy [senkit] ki és be ne bocsásson Asához a Júda királyához.
18 És vévén Asa mind az ezüstöt és aranyat, amely megmaradott volt mind az Úr, mind a király házának kincseiből; adá azt az ő szolgáinak kezébe, és elküldé azt Asa király Benhadádnak, Tabrimmon fiának, aki Hécion fia volt, Szíria királyának, aki Damaszkuszban lakott, ezt üzenvén [neki]:
19 Szövetség van köztem és te közötted, az én atyám és a te atyád között. Íme ajándékot küldök neked, ezüstöt és aranyat, bontsd fel a te szövetségedet Baásával, az Izrael királyával, hogy távozzék el tőlem.
20 És Benhadád engedelmeskedett Asa királynak és elküldé az ő seregeinek vezéreit az Izrael városai ellen; és bevevé Hijont és Dánt, és Abel Beth-Maakát, és az egész Kinneróthot a Nafthali egész földével.
21 Mikor pedig Baása ezt meghallotta, abbahagyta Ráma építését, és lakék Thirsában.
22 Akkor Asa király egybegyűjté az egész Júdát, senkit ki nem hagyván, és elhordák Rámának mind köveit, mind fáját, amelyekkel Baása épített volt, és építé azokból Asa király Gébát, a Benjámin nemzetségében és Mispát.
23 Asának minden egyéb dolgai pedig és egész uralkodása és valamit cselekedett, és a városok, amelyeket épített, vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? kivéve azt, hogy vénségében megbetegedett a lábaira.
24 És elaluvék Asa az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival Dávidnak, az ő atyjának városában. És Jósafát, az ő fia, uralkodék helyette.
25 Izraelben pedig Nádáb, a Jeroboám fia lett a király, Asának, a júdabeli királynak második esztendejében; és két esztendeig uralkodék Izraelen;
26 És gonoszul cselekedék az Úrnak szemei előtt és jára az ő atyjának útján és annak vétkében, amellyel bűnbe ejtette volt az Izraelt.
27 De Baása, az Ahija fia, az Issakhár nemzetségéből, pártot ütött ellene, és megveré őt Baása Gibbethonnál a filiszteusok [városá]nál; mert Nádáb és az egész Izrael Gibbethonnál táboroztak.
28 És megölé őt Baása, Asának, a júdabeli királynak harmadik esztendejében, és uralkodék helyette.
29 És lőn, mikor uralkodni kezdett, levágá Jeroboámnak egész háznépét; egy lelket sem hagyott Jeroboám háznépéből, mígnem mind elveszté őket az Úrnak beszéde szerint, amelyet megmondott volt az ő szolgája, a silóbeli Ahija által,
30 A Jeroboám vétkeiért, amelyekkel vétkezék és az Izraelt is vétekbe ejté; és a bosszantásért, amellyel felbosszantotta az Urat, Izrael Istenét.
31 Nádáb egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében?
32 És hadakozás volt Asa és Baása, az Izrael királya között mind éltig.
33 Asának, a júdabeli királynak harmadik esztendejében lett Baása, az Ahija fia királlyá az egész Izraelen Thirsában, huszonnégy esztendeig.
34 És gonoszul cselekedék az Úrnak szemei előtt, és jára a Jeroboám útján, és az ő vétkében, amellyel bűnbe ejtette az Izraelt.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És íme nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
Akkor látván Júdás, aki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harminc ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, Máté 27:1 –
A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük neked ételedre a húsvéti bárányt? Máté 26:1 – 26:75 Utoljára