Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Dicsérjétek az Urat.; Boldog az ember, aki féli az Urat, [és] az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: [attól aki] irgalmas, kegyelmes és igaz.
5 Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
10 Látja [ezt] a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kívánsága semmivé lesz.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Mindazáltal a te lelkednek teljes kívánsága szerint vághatsz barmot és ehetel húst, minden te kapuidon belül, az Úrnak, a te Istenednek áldásához képest, amelyet ad
És hogy sok ideig élhessetek a földön, amely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nekik és az ő magvuknak adja azt a tejjel
Abban az időben monda az Úr nekem: Faragj magadnak két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és jöjj fel hozzám a hegyre, és csinálj faládát. 5Móz 10:1