Mik 2:1 – 2:13

Jaj a gonoszoknak, kik előtt a hazug prédikáció kedves

  1 Jaj azoknak, akik hamisságot gondolnak és akik ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, [és] végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá.
  2 Megkívánják a mezőket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az ő házanépét az embert és az ő örökségét!
  3 Annak okáért ezt mondja az Úr: Íme, én [is] gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melyből ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idő lészen az!
  4 Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tőlem; hűtlennek osztja ki mezeinket!
  5 Azért nem lesz neked, aki mérőzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
  6 Ne prófétáljatok! prófétálnak ők. [Ha] nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat!
  7 Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-e az Úrnak lelke, avagy ezek-e az ő cselekedetei? Nem javára válnak-e az én cselekedeteim annak, aki igazán jár?
  8 A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösről a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedőkről.
  9 Népem asszonyait kiűzitek boldogságuk házából; kisdedeiktől örökre elveszitek az én dicsőségemet.
  10 Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, amely elveszít, és pedig borzasztó veszedelemmel!
  11 Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: Prédikálok neked borról és részegítő italról, az volna e népnek prófétája.
  12 Mindenestől egybegyűjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izrael maradékát. Összegyűjtöm őket, mint a bocrai juhokat, mint a nyájat az ő karámja közé; hemzsegnek majd az ember-sokaság miatt.
  13 Előttük megy fel az [út]törő; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és előttük megy a királyuk, és élükön az Úr!