Zsolt 89:1 – 89:53

A Dávid házának Isten ígéretéből vett vigasztalása

  1 Az ezrahita Ethán tanítása.
  2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
  3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, [mondván]:
  4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
  5 Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
  6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
  7 Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
  8 Igen rettenetes Isten [ő] a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, akik körülte vannak.
  9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
  10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
  11 Te rontád meg Egyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
  12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
  13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
  14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
  15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orcád előtt.
  16 Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát; a te orcádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
  17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
  18 Mert az ő erejüknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
  19 Mert az Úr a mi pajzsunk, és Izraelnek Szentje a mi királyunk.
  20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
  21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
  22 Akivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
  23 Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
  24 Mert őelőtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
  25 És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
  26 És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
  27 Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
  28 Én meg elsőszülöttemmé teszem őt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.
  29 Örökké megtartom neki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] ő vele.
  30 És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
  31 Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
  32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolataimat:
  33 Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnüket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
  34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
  35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és ami kijött az én számból, el nem változtatom.
  36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajon megcsalhatnám-e Dávidot?
  37 Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
  38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
  39 De te [mégis] elvetetted és megutáltad [őt], és megharagudtál a te felkentedre.
  40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
  41 Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
  42 Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
  43 Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
  44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harcban.
  45 Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
  46 Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
  47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tűz?
  48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
  49 Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
  50 Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
  51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatukról! hogy sok népnek [gyalázatát] hordozom keblemben,
  52 Amelyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, amelyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
  53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.