Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi.
Zsid 3:1 – 3:19
1 Annak okáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra,
2 Aki hű ahhoz, aki őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.
3 Mert ez nagyobb dicsőségre méltattatott, mint Mózes, amennyiben a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.
4 Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent elkészített, az Isten az.
5 Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában, mint szolga, a hirdetendőknek bizonyságára,
6 Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, akinek háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménységnek dicsekedését mind végig erősen megtartjuk.
7 Annak okáért amint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok,
8 Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,
9 Ahol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.
10 Azért megharagudtam arra a nemzetségre és mondám: mindig tévelyegnek szívükben; ők pedig nem ismerték meg az én utaimat.
11 Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.
12 Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon;
13 Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:
14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.
15 E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.
16 Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, akik kijövének Egyiptomból Mózes által?
17 Kikre haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? avagy nem azokra-e, akik vétkeztek, akiknek testei elhullottak a pusztában?
18 Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?
19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Amikor a fenyegetést az Úr elé visszük – Ezékiás imája és Jeruzsálem szabadulása. A 2Királyok 19 Ezékiás király válaszát mutatja be Asszíria fenyegetésére: nem emberi
Ezékiás hite a fenyegetés idején – amikor az Úrban való bizalom próbára kerül. A 2Királyok 18 Ezékiás király uralkodásának kezdetét és hitének próbatételét mutatja be.
Amikor Isten népe nem hallgat az intésre – Izráel bukása és Samária fogsága. A 2Királyok 17 Izráel északi országának bukását mutatja be, amikor Samária Asszíria