Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 A bölcsesség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; aki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 A király igazsággal erősíti meg az országot; aki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 A férfiú, aki hízelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vigad.
7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 Amely uralkodó a hamisságnak beszédeire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 Amely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 A vessző és dorgálás bölcsességet ad; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz neked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Láttál-e beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem afelől!
21 Aki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 Aki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Sokan keresik a fejedelemnek orcáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.
27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
A dániták bálványlopása és az önkényes hódítás. Bírák 18 a Dán törzsének vándorlását és erőszakos terjeszkedését mutatja be, akik nem elégednek meg Istentől rendelt örökségükkel.
Míká bálványai és az önkényes istentisztelet veszélye. Bírák 17 Míká történetén keresztül mutatja be, milyen gyorsan eltorzul az Isten-tisztelet, amikor az ember saját elképzelései szerint
Sámson bukása, Delila árulása és az utolsó könyörgő erő. Bírák 16 Sámson bukásának fejezeteként mutatja be, hogyan válik a sorozatos erkölcsi engedmények következményekké. Sámson először