Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi.
Zsolt 23:1 – 23:6
1 Dávid zsoltára.; Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
2 Füves legelőkön nyugtat engem, [és] csendes vizekhez terelget engem.
3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.
4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.
5 Asztalt terítesz nekem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Amikor a bölcsesség rendet, békességet és bőséget teremt. Az 1Királyok 4. fejezete Salamon királyságának rendjét, kiterjedését, békességét és jólétét mutatja be, valamint azt, hogy Isten
Amikor nem gazdagságot kért, hanem bölcs szívet. Az 1Királyok 3. fejezete bemutatja, hogy Salamon uralkodásának kezdetén felismeri saját kicsinységét, és nem hosszú életet, gazdagságot vagy
Dávid utolsó intelmei és Salamon kemény döntései. Az 1Királyok 2. fejezete Dávid utolsó rendelkezéseit és Salamon királyságának megszilárdulását mutatja be. Dávid arra inti fiát, hogy