Jer 52:1 – 52:34
Jeruzsálem elpusztításának rövid története
1 Huszonegy esztendős volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya.
2 És gonoszt cselekedék az Úr szemei előtt, mint Jojákim cselekedett vala.
3 Mert az Úr haragjáért vala ez Jeruzsálemen és Júdán, míglen elveté őket színe elől. Sedékiás ugyanis engedetlen lőn a babiloni királynak.
4 És az ő uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, ő maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelől sáncot vetének fel ellene.
5 És megszállva lőn a város Sedékiásnak tizenegyedik esztendejéig.
6 A negyedik hónapban, a hónapnak kilencedikén nagy éhség támada a városban, annyira, hogy a föld népének kenyere sem vala.
7 És bevéteték a város, és a harcosok mind elfutának, és éjszaka kimenének a városból a kapu felé, a két kőfal között, amelyek a király kertjénél valának (a káldeusok pedig a város mellett valának körös-körül) és menének az úton, amely sík földre viszen.
8 A káldeusok serege pedig űzé a királyt, és utolérék Sedékiást a jerikói síkon, mert egész serege elfuta mellőle.
9 Megfogák azért a királyt, és vivék őt a babiloni királyhoz Riblába, a Hamát földére, aki törvényt monda reá.
10 És leöleté a babiloni király a Sedékiás fiait szemei láttára, és Júda minden fejedelmét is leöleté Riblában.
11 Sedékiás királynak pedig szemeit tolatá ki, és láncra vereté és viteté őt a babiloni király Babilonba, és tömlöcbe veté őt halála napjáig.
12 Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendő pedig a tizenkilencedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, aki áll vala a babiloni király előtt, eljöve Jeruzsálembe.
13 És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tűzzel.
14 És Jeruzsálem egész kőfalát körös-körül lerontá a káldeusok mindenféle serege, akik a vitézek fejével valának.
15 A községnek szegényeiből pedig és a többi nép közül, akik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, akik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje.
16 De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szőlőműveseket és szántóvetőket.
17 A rézoszlopokat pedig, amelyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, amely az Úr házában vala, összetörék a káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba.
18 A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medencéket, a tömjénezőket és a rézedényeket, amelyekkel szolgálnak vala, mind elvivék.
19 És a csészéket, a serpenyőket, a medencéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezőket és a serlegeket, ami arany, aranyban, ami ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje.
20 Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, amelyek a talpak alatt valának, amelyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala.
21 És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolc sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át körös-körül, vastagsága pedig négy ujjnyi, [és belül] üres vala.
22 Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön körös-körül mind rézből valának, és ilyen a második oszlop, és [ilyenek] a gránátalmák is.
23 A gránátalma pedig kilencvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül körös-körül.
24 Elvivé a vitézek feje Seráját is, a főpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három őrizőjét.
25 És a városból elvive egy főembert, aki felügyelőjük vala a harcosoknak, és hetet ama férfiak közül, akik állanak vala a király előtt, akik a városban találtatának, és a seregek főíródeákját, aki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, akik a városban találtatának.
26 És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé őket a babiloni királyhoz Riblába.
27 És levágatá őket a babiloni király és megöleté őket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az ő földéről.
28 Ennyi az a nép, amelyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendőben, háromezer és huszonhárom Júdabeli.
29 A Nabukodonozor tizennyolcadik esztendejében Jeruzsálemből nyolcszáz és harminckét lélek.
30 Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.
31 Lőn pedig Jojákin júdabeli király fogságának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónak huszonötödikén, felemelé Evil-Merodák, a babiloni király az ő uralkodásának első esztendejében Jojákinnak, a Júda királyának fejét, és kivevé őt a tömlöcből.
32 És szépen szóla vele, és királyi székét ama királyoknak széke fölé emelte, akik vele [valának] Babilonban.
33 És felcserélé tömlöcbeli ruháit, és mindenkor vele eszik vala ételt, életének minden napjában.
34 És költségére állandó költség adatik vala neki a babiloni királytól minden napra, a halála napjáig, életének minden napjában.