Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem,; szedem az én mirhámat, az én balzsamommal,; eszem az én lépesmézemet az én mézemmel,; iszom az én boromat az én tejemmel.; Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmeseim!
A Menyasszony hallja a Vőlegény szavát, panaszolja tőle való elválasztatását és dicséri szépségét
2 Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,; [és íme] az én szerelmesemnek szava, aki zörget, [mondván]:; Nyisd meg nekem, én húgom, én mátkám,; én galambom, én tökéletesem;; mert az én fejem megrakodott harmattal,; az én hajam az éjszakának harmatjával!
3 [Felelék én]: Levetettem ruhámat,; hogy-hogy öltözhetném fel?; Megmostam lábaimat,; mimódon keverném azokat [a porba]?
4 Az én szerelmesem kezét benyújtá az [ajtónak] hasadékán,; és az én belső részeim megindulának ő rajta.
5 Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam,; és az én kezeimről mirha csepeg vala,; és az én ujjaimról folyó mirha; a závár kilincsére.
6 Megnyitám az én szerelmesemnek;; de az én szerelmesem elfordult, elment;; az én lelkem megindult az ő beszédén:; keresém őt, de nem találám,; kiáltám őt, de nem felele nekem!
7 Megtalálának engem az őrizők, akik a várost kerülik,; megverének engem, megsebesítének engem,; elvevék az én felöltőmet tőlem; a kőfalnak őrizői.
8 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,; ha megtaláljátok az én szerelmesemet,; mit mondotok neki? hogy én a szerelem betege vagyok!
9 Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett,; oh asszonyoknak szépe?; Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett,; hogy minket ilyen igen kényszerítesz?
10 Az én szerelmesem fejér és piros,; tízezer közül is kitetszik.
11 Az ő feje, [mint a] választott drága megtisztított arany;; fodor haja fekete, mint a hollónak.
12 Az ő szemei mint a vízfolyás mellett való galambok,; melyek tejben fürödnek,; [szép] teljesen helyeztettek.
13 Az ő orcája hasonlatos a drága füveknek táblájához,; amelyek illatos plántákat nevelnek;; az ő ajkai liliomok,; melyekről csepegő mirha folyik.
14 Az ő kezei aranyhengerek;; melyek befoglaltattak topázba;; az ő teste elefántcsontból való mű,; zafírokkal megrakva.
15 Az ő szárai márványoszlopok;; melyek tiszta arany talpakra fundáltattak;; az ő tekinteti, mint a Libánus;; tetszetes mint a cédrusfa.
16 Az ő ínye édességek,; és ő mindenestől fogva kívánatos!; Ez az én szerelmesem, és ez az én barátom,; oh Jeruzsálemnek leányai!
17 Hová ment a te szerelmesed,; oh asszonyoknak szépe?; hová fordult a te szerelmesed,; hogy keressük őt veled együtt?
18 Az én szerelmesem, elment az ő kertébe,; a drága füveknek táblái közé,; hogy lakozzék a kertekben,; és liliomokat szedjen.
19 Én az én szerelmesemé [vagyok], és az én szerelmesem enyém,; aki a liliomok közt legeltet.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és