1Móz 14:1 – 14:24

Lót rabságra jut

  1 Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Ariókhnak, Elászár királyának, Khédorlaomernek, Élám királyának, és Thidálnak, a Góim királyának napjaiban:
  2 Hadat indítának [ezek] Bera, Szodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Ceboim királya ellen és Bélah, azaz Coár királya ellen.
  3 Mind ezek a Sziddim völgyében egyesülének; ez a Sós-tenger.
  4 Tizenkét esztendeig szolgálták vala Khédorlaomert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak vala.
  5 A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, akik ő vele [valának], és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.
  6 És a Horeusokat az ő hegyükön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van.
  7 És megtérének s menének Hén Mispátba, azaz Kádesbe, és elpusztíták az amálekiták egész mezőségét, és az emoreusokat is, kik laknak vala Hácacon-Thámárban.
  8 Kiméne tehát Szodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Ceboim királya, és Bélah, azaz Coár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:
  9 Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.
  10 A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. És megfutamodának Szodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának.
  11 És elvivék Szodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének.
  12 Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Szodomában lakik vala.

Ábrám kiszabadítja Lótot

  13 Eljöve pedig egy menekült és hírül hozá a héber Ábrámnak, aki lakik vala az Emoreus Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, akik meg Ábrámnak szövetségesei valának.
  14 Amint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolc próbált legényét és üldözve nyomula Dánig.
  15 És csapatokra oszolván ellenük éjszaka ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, amely Damaszkusztól balra esik.
  16 És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.
  17 Minekutána pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Szodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe.
  18 Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.

Melkhisédek megáldja Ábrámot

  19 És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
  20 Áldott a Magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada neki mindenből.
  21 És monda Szodoma királya Ábrámnak: Add nekem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.
  22 És monda Ábrám Szodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez:
  23 Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.
  24 Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol, Mamré, ők vegyék ki az ő részüket.