Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az a szó, amelyet az Úr szóla Jeremiás prófétának a filiszteusok felől, mielőtt megverte a fáraó Gázát.
2 Ezt mondja az Úr: Íme, víz indul meg északról, [és olyan] lesz, [mint] a kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.
3 Ménei patáinak csattogó hangjától, szekereinek zörgésétől, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejük ellankadása miatt.
4 És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tírust és Szidont [és] segítségének minden megmaradt [töredékét], mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.
5 Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az ő völgyüknek: meddig vagdalod magadat?
6 Oh szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!
7 Miképpen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt neki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte őt.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Dávid megaláztatása, Simei átkozódása és Absolon szégyenteljes lázadása. A 2Sámuel 16. fejezete tovább mélyíti Dávid menekülésének fájdalmát: útközben egyszerre találkozik számítással, rágalommal, megaláztatással és politikai
Absolon lázadása és Dávid menekülése Jeruzsálemből. A 2Sámuel 15. fejezete megmutatja, hogyan készíti elő Absolon tudatosan a lázadást, miközben hízelgéssel, látszólagos igazságossággal és számító türelemmel
Absolon hazatérése és a félbemaradt megbékélés. A 2Sámuel 14. fejezete bemutatja, hogyan próbálja Jóáb a tékoai asszony történetén keresztül rávenni Dávidot arra, hogy hívja haza