Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És megfordulánk, és felmenénk Básán felé, és kijöve előnkbe Óg, Básánnak királya, ő és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben.
2 De az Úr monda nekem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, amint cselekedtél Szihonnal, az emoreusok királyával, aki Hesbonban lakik vala.
3 És kezünkbe adá az Úr, a mi Istenünk Ógot is, Básánnak királyát és minden ő népét, és úgy megvertük őt, hogy menekülni való sem maradt belőle.
4 És abban az időben elfoglaltuk minden városát; nem volt város, amelyet el nem vettünk volna tőlük: hatvan várost, Argóbnak egész vidékét, a básánbeli Ógnak országát.
5 Ezek a városok mind meg valának erősítve magas kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, kivévén igen sok kerítetlen várost.
6 És fegyverre hánytuk azokat, amint cselekedtünk vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és a kisdedeket is.
7 De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára.
8 És elvettük abban az időben az emoreusok két királyának kezéből azt a földet, amely a Jordánon túl vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig.
9 (A sidoniak a Hermont Szirjonnak, az emoreusok pedig Szenirnek hívják.)
10 A síkságnak minden városát, és az egész Gileádot, meg az egész Básánt Szalkáig és Edreig, amelyek a básánbeli Óg országának városai voltak.
11 Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Íme az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-e? Kilenc sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.
12 Ezt a földet pedig, [amelyet] abban az időben örökségünkké tettünk, Aróertől fogva, amely az Arnon patak mellett van, és a Gileád hegyének felét, és annak városait odaadtam a rúbenitáknak és gáditáknak.
13 A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások földének hívták.
14 Jair, Manassénak fia, kapta Argóbnak egész vidékét, a gessuriták és maakátiták határáig; és azokat a Básánnal együtt az ő nevéről Jair faluinak hívják mind e mai napig.
15 Mákirnak pedig adtam Gileádot.
16 A rúbenitáknak és a gáditáknak pedig adtam Gileádtól fogva Arnonnak patakjáig (a határ pedig a patak közepe) és a Jabbók patakjáig, [amely] az Ammon fiainak határa;
17 És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettől a Síkság tengeréig, a Sós-tengerig, amely a Piszga -[hegy] lába alatt van napkelet felől.
18 És parancsolék abban az időben nektek, mondván: Az Úr, a ti Istenetek adta nektek ezt a földet, hogy bírjátok azt; felfegyverkezvén, menjetek át a ti atyátok fiai, Izrael fiai előtt mind, akik hadakozásra valók vagytok.
19 Csak feleségeitek, kicsinyeitek és barmaitok ([mert] tudom, hogy sok barmotok van) maradjanak a ti városaitokban, amelyeket én adtam nektek.
20 Mindaddig, amíg nyugodalmat ad az Úr a ti atyátokfiainak, mint nektek, és azok is bírhatják a földet, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl. Azután térjetek vissza, ki-ki az ő örökségébe, amelyet adtam nektek.
21 Józsuénak is parancsolék abban az időben, mondván: Szemeiddel láttad mindazt, amit cselekedett az Úr, a ti Istenetek ama két királlyal; így cselekszik az Úr minden országgal, amelyen átmégy.
22 Ne féljetek tőlük, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti értetek!
23 Könyörgék is az Úrnak abban az időben, mondván:
24 Uram, Isten, te elkezdetted megmutatni a te szolgádnak a te nagyságodat és hatalmas kezedet! Mert kicsoda olyan Isten mennyben és földön, aki cselekedhetnék a te cselekedeteid és hatalmad szerint?
25 Hadd menjek át kérlek, és hadd lássam meg azt a jó földet, amely a Jordánon túl van, és azt a jó hegyet, és a Libanont!
26 De megharaguvék az Úr én reám ti miattatok, és nem hallgatott meg engem; hanem ezt mondá az Úr nekem: Elég ez neked, ne szólj többet már nekem e dolog felől!
27 Menj fel a Piszga tetejére, és emeld fel a te szemeidet napnyugat felé és észak felé, dél felé és napkelet felé, és nézz szét a te szemeiddel, mert nem mégy át ezen a Jordánon.
28 Józsuénak pedig parancsolj, és bátorítsd őt, és erősítsd őt, mert ő megy át e nép előtt, és ő teszi őket örököseivé annak a földnek, amelyet meglátsz.
29 És ott maradánk a völgyben, Beth-Peórral szemben.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Luk 8:1 – 8:56
Jézus tehát elméne velük. Mikor azonban már nem messze volt a háztól, eléje küldé a százados néhány jó barátját, üzenvén neki: Uram, ne fáraszd magad;
![1 Lőn pedig a [húsvét] szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.](https://gyozedelmesgyulekezet.hu/wp-content/uploads/2024/11/EOG008-300x171.jpg)
Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket pedig