Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És felele a témáni Elifáz, és monda:
2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-e? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
3 Íme sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
4 A tántorgót a te beszédeid fenntartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
5 Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj], elrettensz!
6 Nem bizodalmad-e a te istenfélelmed, s nem reménységed-e utaidnak becsületessége?
7 Emlékezzél, kérlek, ki az, aki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
8 Amint én láttam, akik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
9 Az Istennek leheletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
15 Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:
17 Vajon a halandó igaz-e Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-e az ember?
18 Íme az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, akiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
20 Reggeltől estig gyötrődnek, s anélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
21 Ha kiszakíttatik belőlük sátoruk kötele, nem halnak-e meg, és pedig bölcsesség nélkül?
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy
És Jézus azonnal megengedé nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezren;
Némely pedig a jó földbe esék; és ad vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harminc annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz