5Móz 7:1 – 7:26

A bálványimádókkal barátkozni és őket kímélni nem kell

  1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a khitteust, a girgazeust, az emoreust, a kananeust, a perizeust, a khivveust, és a jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket;
  2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj rajtuk.
  3 Sógorságot se szerezz ő velük, a leányodat se adjad az ő fiuknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak;
  4 Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket.
  5 Hanem így cselekedjetek velük: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg.
  6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy neki, minden nép közül e föld színén.
  7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok;
  8 Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, amellyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; [azért] hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyiptombeli fáraó királynak kezéből.
  9 És [hogy] megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, ő az Isten, a hívséges Isten, aki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezeríziglen azok iránt, akik őt szeretik, és az ő parancsolatait megtartják.
  10 De megfizet azoknak személy szerint, akik őt gyűlölik, elvesztvén őket; nem késlekedik az ellen, aki gyűlöli őt, megfizet annak személy szerint.
  11 Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, amelyeket én e mai napon parancsolok neked, hogy azokat cselekedjed.
  12 Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és megtartjátok, és teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja neked a szövetséget és irgalmasságot, amely felől megesküdött a te atyáidnak.
  13 És szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, amely felől megesküdt a te atyáidnak, hogy neked adja azt.
  14 Áldottabb leszel minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között [meddő].
  15 És távol tart az Úr te tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz; nem veti azokat tereád, hanem mind azokra, akik gyűlölnek téged.
  16 És megemészted mind a népeket, amelyeket neked ad az Úr, a te Istened; ne kedvezzen a te szemed nekik, és ne tiszteld az ő isteneit; mert tőr gyanánt [volna] az neked.
  17 Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképpen űzhetem én ki őket?
  18 Ne félj tőlük; emlékezzél meg csak azokról, amiket cselekedett az Úr, a te Istened a fáraóval és mind az egyiptombeliekkel:
  19 A nagy kísértésekről, amelyeket láttak a te szemeid, és a jelekről és csodákról; az erős kézről, és a kinyújtott karról, amellyel kihozott téged az Úr, a te Istened! Így cselekeszik az Úr, a te Istened minden néppel, amelytől te félsz.
  20 Sőt még a darazsakat is rájuk bocsátja az Úr, a te Istened mindaddig, míglen elvesznek azok is, akik megmaradtak, és akik elrejtőztek te előled.
  21 Ne rettenj meg azok előtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten!
  22 És lassan-lassan kiűzi az Úr, a te Istened e népeket te előled. Nem lehet őket hirtelen kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened!
  23 De az Úr, a te Istened elődbe veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen elvesznek.
  24 Az ő királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az ő nevüket az ég alól; senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket.
  25 Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert utálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.
  26 Utálatosságot pedig ne vigyél be a te házadba, hogy átokká [ne] légy, mint az, [hanem] megvetvén vesd meg azt, és utálván utáld meg azt, mert átkozott.