Máté 9:1 – 9:38

Gutaütött

  1 És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.
  2 És íme hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak neked a te bűneid.
  3 És íme némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
  4 És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
  5 Mert mi könnyebb, ezt mondani-e: Megbocsáttattak neked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
  6 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
  7 És az felkelvén, haza méne.
  8 A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
  9 És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, akinek Máté volt a neve, és monda neki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.
  10 És lőn, amikor ő letelepedék a házban, íme sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.
  11 És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
  12 Jézus pedig ezt hallván, monda nekik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.
  13 Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.
  14 Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?
  15 És monda nekik Jézus: Vajon szomorkodhatik-e a násznép amíg velük van a vőlegény? de eljőnek a napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.
  16 Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert ami azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
  17 Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.
  18 Mikor ezeket mondá nekik, íme egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom éppen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.
  19 És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.
  20 És íme, egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét.
  21 Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.
  22 Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
  23 És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,
  24 Monda nekik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt.
  25 Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.
  26 És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.
  27 És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!
  28 Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nekik Jézus: Hiszitek-e, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának neki: Igen, Uram.
  29 Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen nektek a ti hitetek szerint.
  30 És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájuk parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!
  31 Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.
  32 Mikor pedig azok elmentek vala, íme egy ördöngős néma embert hozának neki.
  33 És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csodálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izraelben!
  34 A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
  35 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangéliumát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.
  36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtuk, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
  37 Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
  38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.