Préd 5:1 – 5:20

Óv meggondolatlan beszédektől

  1 Őrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek.
  2 Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen;
  3 Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és a sok beszédből bolond beszéd.
  4 Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. Amit fogadsz, megteljesítsd!
  5 Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.
  6 Ne engedd a te szádnak, hogy bűnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal előtt, hogy tévedésből [esett] ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját.
  7 Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.

A gazdagság hiábavalósága

  8 Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csodálkozzál e dolgon; mert [egyik] felsőrendű vigyáz a [másik] felsőrendűre, és ezek felett [még] felsőbbrendűek [vannak].
  9 Az ország haszna pedig mindenekfelett a földművelést [kedvelő] király.
  10 Aki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és aki szereti a sokaságot [nem telik be] jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.
  11 Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztői is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel?
  12 Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt aludni.
  13 Van gonosz nyavalya, amelyet láttam a nap alatt: az ő urának veszedelmére tartott gazdagság;
  14 Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született neki, annak kezében nem lesz semmi.
  15 Amint kijött az ő anyjának méhéből, mezítelen megy ismét el, amint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, amit kezében elvinne.
  16 Annak okáért ez is gonosz nyavalya, hogy amint jött, akképpen megy el. Mi haszna van neki abban, hogy a szélnek munkálkodott?
  17 És hogy az ő teljes életében a sötétben evett, sokszori haraggal, keserűséggel és búsulással?

Megelégedettség

  18 Ez azért a jó, amelyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden ő munkájából, amellyel fárasztotta magát a nap alatt, az ő élete napjainak száma szerint, amelyeket adott neki az Isten; mert ez az ő része.
  19 És amely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és akinek megengedte, hogy egyék abból és az ő részét elvegye, és örvendezzen az ő munkájának: ez az Istennek ajándéka!
  20 Mert nem sokat emlékezik meg [az ilyen] az ő élete napjainak [számáról], mivelhogy az ő szívének örömét az Isten kedveli.