Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 Aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 Aki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, amelyet fundáltál nekik.
9 Határt vetettél, amelyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 Aki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 Mellettük lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 Aki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 Aki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 És bort, amely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orcát az olajnál; és kenyeret, amely megerősíti a halandónak szívét.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libanonnak cédrusai, amelyeket plántált;
17 Amelyeken madarak fészkelnek: az eszterág, amelynek a ciprusok a háza.
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, amely lenyugovását tudja.
20 Szerzett sötétséget, hogy éjszaka legyen, amelyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 Az oroszlánkölykök, amelyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelüket.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 Amott gályák járnak [s] cethal, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 Mindazok tereád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 Adsz nekik [és] ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 Elfordítod orcádat, megháborodnak; elveszed a lelküket, kimúlnak és porrá lesznek újra.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 Aki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, amíg vagyok!
34 Legyen kedves neki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Vesszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
A pergámumbeli gyülekezet angyalának írd meg: Ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van: Jel 2:1 – 2:29 Krisztus levele az efézusi gyülekezethez és
Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar: Ő pedig elküldvén azt az ő angyala
Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak nektek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak nektek, hogy tusakodjatok a hitért, amely egyszer