1Kir 11:1 – 11:43

Salamon feleségei és bálványozása

  1 Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a fáraó leányán kívül a moábiták, ammoniták, edomiták, sidonbeliek és hitteusok leányait,
  2 Olyan népek közül, akik felől azt mondotta volt az Úr az Izrael fiainak: Ne menjetek hozzájuk, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.
  3 És valának neki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.
  4 És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, amint az ő atyjának, Dávidnak szíve.
  5 Mert Salamon követi vala Astoretet, a sidonbeliek istenét, és Milkómot, az ammoniták utálatos bálványát.
  6 És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja.
  7 Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a moábiták utálatos bálványának a hegyen, amely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai utálatos bálványának.
  8 És ekképpen cselekedék [Salamon] mind az ő idegen feleségeivel, akik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.
  9 Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izrael Istenétől, aki megjelent volt neki kétszer is,
  10 És azt parancsolta volt neki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatát.
  11 Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, amelyeket parancsoltam neked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak.
  12 Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.
  13 De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, amelyet magamnak választottam.

Salamon ellenségei és halála

  14 És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az edombeli Hadádot, aki az edombeli királyi nemből való vala.
  15 Mert mikor Dávid az edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, –
  16 Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izraellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, –
  17 Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Egyiptomba. Hadád pedig [akkor még] kis gyermek volt.
  18 Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjük vévén a páránbeli férfiak közül, bemenének Egyiptomba a fáraóhoz, az egyiptombeli királyhoz, aki házat ada neki, és ételt, [italt] szolgáltata neki, és jószágot is ada neki.
  19 Igen kedvében lőn azért Hadád a fáraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá neki az ő feleségének húgát, Táfnes királyasszonynak húgát.
  20 És a Táfnes húga szülé neki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a fáraó házában, és Génubát ott volt a fáraó házában, a fáraó fiai között.
  21 Mikor pedig Hadád meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a fáraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe.
  22 És felele neki a fáraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül [nem szűkölködöm], de [kérlek] bocsáss el engem.
  23 És támaszta az Isten neki [más] ellenséget [is], Rézont, az Eljada fiát, aki elfutott vala Hadadézertől, a sóbabeli királytól, az ő urától.
  24 És [hadakozó] férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaszkuszba menvén ott lakának, és uralkodának Damaszkuszban.
  25 És ellensége volt Izraelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kívül, amelyet Hadád szerze, és gyűlölte Izraelt, és uralkodott Szíriában.
  26 Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, – akinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt – a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen.
  27 Annak pedig, amiért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását;
  28 Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét.
  29 És történt ebben az időben, hogy mikor kiment [egyszer] Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt.
  30 És megragadván Ahija az új ruhát, amely azon volt, hasította azt tizenkét részre.
  31 És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Íme elszakasztom ez országot Salamon kezétől, és neked adom a tíz nemzetséget;
  32 Egy nemzetséget hagyok pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, amelyet magamnak választottam az Izrael minden nemzetségei közül,
  33 Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a sidonbeliek istenét, és Kámost, a moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, ami tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, amint Dávid, az ő atyja.
  34 De nem veszem el az egész birodalmat az ő kezétől, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, Dávidért az én szolgámért, akit választottam; mivelhogy megőrizte az én parancsolataimat és rendeléseimet;
  35 Hanem az ő fiának kezétől [már] elveszem a királyságot, és neked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget.
  36 Az ő fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen előttem szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, amelyet magamnak választottam, hogy ott helyeztessem az én nevemet.
  37 Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész az Izraelen.
  38 És ha te minden parancsolataimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, ami tetszik nekem, megőrizvén az én rendelésimet és parancsolataimat, amint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek neked állandó házat, amint Dávidnak építettem, és neked adom az Izraelt.
  39 És megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem örökre.
  40 Igyekezik vala pedig Salamon megölni Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa Egyiptomba, Sésákhoz, az egyiptombeli királyhoz, és [ott] volt Egyiptomban, Salamon haláláig.
  41 Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, amelyeket cselekedett, és bölcsessége avagy nem írattattak-e meg a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?
  42 Az az idő pedig, amelyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izraelen: negyven esztendő.
  43 És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.