Luk 12:1 – 12:59

Óvás képmutatástól és kishitűségtől

  1 Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;
  2 Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.
  3 Annak okáért amit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és amit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
  4 Mondom pedig nektek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
  5 De megmondom nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom nektek, ettől féljetek.
  6 Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve.
  7 De nektek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
  8 Mondom pedig nektek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt;
  9 Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
  10 És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, aki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.
  11 Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;
  12 Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
  13 Monda pedig neki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.
  14 Ő pedig monda neki: Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá?
  15 Monda azért nekik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
  16 És monda nekik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
  17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
  18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
  19 És [ezt] mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
  20 Monda pedig neki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek?
  21 Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
  22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annak okáért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
  23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
  24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
  25 Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
  26 Annak okáért ha ami legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
  27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom nektek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
  28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
  29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
  30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy nektek szükségetek van ezekre.
  31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak nektek.
  32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot.
  33 Adjátok el amitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, ahol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.
  34 Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
  35 Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;
  36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák neki.
  37 Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom nektek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nekik.
  38 És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja [őket], boldogok azok a szolgák!
  39 Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.
  40 Ti is azért legyetek készek: mert amely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.
  41 Monda pedig neki Péter: Uram, nekünk mondod-e ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
  42 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nekik élelmüket a maga idejében?
  43 Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
  44 Bizony mondom nektek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
  45 Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
  46 Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
  47 És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
  48 Aki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
  49 Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha [az] immár meggerjedett?
  50 De keresztséggel kell nekem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen [az] elvégeztetik.
  51 Gondoljátok-e, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom nektek; sőt inkább meghasonlást.
  52 Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, akik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
  53 Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.
  54 Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, azonnal [ezt] mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.
  55 És mikor [halljátok] fúni a déli szelet, [ezt] mondjátok: Hőség lesz; és [úgy] lesz.
  56 Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?
  57 És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
  58 Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöcbe ne vessen téged.
  59 Mondom neked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.