Ézs 35:1 – 35:10
Isten népének dicső állapota a kiállott szenvedések után
1 Örvend a puszta és a kietlen [hely], örül a pusztaság és virul mint őszike.
2 Virulva virul és örvend ujjongva, a Libanon dicsősége adatott neki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét.
3 Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
4 Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Íme, Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
5 Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,
6 Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
7 És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, ahol feküsznek, fű, nád és káka [terem].
8 És lesz ott ösvény és út, és szentség útjának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; aki ez úton jár, még a bolond se téved el;
9 Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!
10 Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejükön, vigasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj.