
És adtak nekem vesszőhöz hasonló nádszálat, és angyal
És adtak nekem vesszőhöz hasonló nádszálat, és angyal áll vala mellém és monda: Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Szádhoz a kürtöt! Mint a sas, [úgy jön] az Úr házára! Mert megszegték az én frigyemet, és vétkeztek az én törvényem ellen!
2 Kiáltanak hozzám: Én Istenem! mi, az Izrael, ismerünk téged!
3 Megvetette Izrael a jót, kergesse [hát] az ellenség.
4 Királyt emeltek ők; de nem én általam; fejedelmet választottak, de tudtomon kívül. Ezüstjükből és aranyukból bálványokat formáltak; csak azért, hogy semmivé legyen.
5 Megutálta a te borjúdat, oh Samaria! Haragom felgerjedt ellenük. Meddig nem lehetnek még tiszták?
6 Mert ez is Izraelből való! kézműves csinálta azt, és nem Isten az. Bizony forgáccsá lesz Samaria borjúja!
7 Mert szelet vetnek és vihart aratnak. Nem indul szárba; termése nem ad lisztet; ha adna is, idegenek nyelik be azt.
8 Elnyeletett Izrael! Olyan immár a népek közt, mint az edény, [amelyen] nincs gyönyörűség.
9 Mert ők Asszíriához folyamodnak; Efraim magában bolygó vadszamár; szeretőket bérelnek.
10 De ha bérelnek is a pogányok közt, most összegyűjtöm őket, és kezdenek majd lefogyni a fejedelmek királyának terhétől.
11 Mivel megszaporította Efraim az oltárokat a bűnre, bűnre vezették őt az oltárok.
12 Ha tízezer törvényt írnék is elébe, idegennek tekintenék azokat.
13 Nekem szánt áldozatképpen húst vágnak és esznek; az Úr nem tekint azokra kedvesen. Immár megemlékezik az ő álnokságukról, és megbünteti az ő vétkeiket; Egyiptomba fognak ők visszatérni.
14 Most Izrael elfeledkezett az ő alkotójáról és palotákat épített; Júda megerősített városokat szaporított. De én tüzet bocsátok városaira, és az emészti meg az ő erősségeit.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És adtak nekem vesszőhöz hasonló nádszálat, és angyal áll vala mellém és monda: Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és
És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, Jel 10:1 – 10:11 Az angyal kezében könyv, melyet János
És megmondaték nekik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek