Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét
Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Luk 8:1 – 8:56
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.
3 És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.
4 A tengerek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet.
5 Senir ciprusaiból építették mindkét oldaladat, cédrust hoztak a Libanonról, hogy árbocfát csináljanak neked.
6 Básán cserfáiból csinálták evezőidet; evezőpadjaidat a ciprusiak szigeteiről való sudar cédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.
7 Egyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteiről való kék és piros bíbor volt [sátrad] borítékja.
8 Sidon és Arvad lakói voltak evezőid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.
9 Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék áruidat.
10 Perzsák és lidiaiak és líbiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, pajzst és sisakot függesztettek fel benned, amik ékessé tevének.
11 Arvad fiai és sereged voltak kőfalaidon körös-körül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; pajzsaikat felfüggesztették kőfalaidon körös-körül, mik tökéletessé tették szépségedet.
12 Tarsis volt a te kereskedőtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak ők áruidért.
13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe áruidért.
14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak neked árukul.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak neked adóba.
16 Arám a te kereskedőtársad mesterműveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak ők áruidért.
17 Júda és Izrael földje, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithből és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereáruidért.
18 Damaszkusz a te kereskedőtársad mesterműveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, – Helbon borával és hófehér gyapjúval.
19 Vedán és Jáván Uzálból adtak áruidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereáruidért.
20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.
21 Arábia és Kédár fejedelmei, ők mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.
22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők áruidért.
23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Asszíria [és] Kilmad [mind] a te kereskedőtársad.
24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árukkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és cédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.
25 Tarsis hajói hordozták áruidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.
26 Nagy vizekre vivének téged a te evezőid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.
27 Gazdagságod és áruid, csereáruid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereáruid árusai és minden hadakozó férfiaid, akik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.
28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezőségek.
29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezőt fogják, hajósok [és] a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.
30 És hallatják fölötted hangjukat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.
31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserűségben keserves sírással.
32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely [most] mint temető a tenger közepette!
33 Mikor kimennek vala áruid a tengerekből, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereáruid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.
34 Most összeomlottál a tengerekről le a vizek mélységébe, csereáruid és egész sokaságod benned elsüllyedt.
35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arcaik rángatóznak.
36 A népek közt való kereskedők fütyülnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Luk 8:1 – 8:56
Jézus tehát elméne velük. Mikor azonban már nem messze volt a háztól, eléje küldé a százados néhány jó barátját, üzenvén neki: Uram, ne fáraszd magad;
Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket pedig