Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Rúbennek, Izrael elsőszülöttének fiai (mert ő volt az elsőszülött; mikor pedig megfertőztette az ő atyjának ágyasházát, az ő elsőszülöttségi joga a József fiainak adaték, aki Izrael fia vala, mindazáltal nem úgy hogy ők neveztessenek származás szerint elsőszülötteknek,
2 Mert Júda tekintélyesebb vala az ő testvérei között, és ő belőle való volt a fejedelem, hanem az elsőszülöttségnek [haszna] lőn Józsefé):
3 [Ezek] Rúbennek, Izrael elsőszülöttének fiai: Khánokh, Pallu, Khecrón és Kármi.
4 Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.
5 Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.
6 Beéra ennek fia, akit fogságba vitt Tiglát-Piléser, az asszíriabeli király; ő a rúbeniták fejedelme vala.
7 Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint [ezek] valának: a fő Jéhiel és Zakariás,
8 Bela, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.
9 Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátesz folyóvíztől fogva; mert az ő barmai Gileád földén igen elszaporodtak.
10 Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a hágárénusok ellen, és elhullának [azok] az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.
11 A Gád fiai pedig velük szemben a Básán földén laktak Szalkáig.
12 Jóel vala elöljárójuk, Sáfám második az után; Johánai és Sáfát Básánban.
13 És testvéreik, családjaik szerint [ezek]: Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.
14 Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.
15 [És] Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.
16 [Ezek] Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezővárosokban laktak, és Sáronnak minden legelőjén, határaikig.
17 Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, az Izrael királyának idejében.
18 A Rúben fiai közül és a gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erős pajzs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezer-hétszázhatvanan harcra kész férfiak;
19 Hadakozának a hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.
20 És győzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a hágárénusok és mindazok, akik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harc közben, és ő meghallgatá őket, mert őbenne bíztak.
21 És elvivék az ő barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.
22 A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentől vala az a harc; és azok helyén lakának a fogságig.
23 A Manasse nemzetsége felének fiai pedig [azon] a földön laktak, [amely] Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig [terjedt], [mert] igen megsokasodtak vala.
24 És ezek voltak az ő atyjuk háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erős férfiak, híres férfiak, akik az ő atyjuk háznépe között fők voltak.
25 Vétkezének pedig az ő atyjuknak Istene ellen; mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, akiket az Isten szemük elől elpusztított.
26 Felindítá azért az Izrael Istene Pulnak, az asszíriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilésernek, az asszíriai királynak szívét, és fogva elvivé őket, a rúbenitákat, a gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé őket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a
És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. Jel
Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te