Zak 9:1 – 9:17
A pogányok megaláztatása
1 Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen; Damaszkusz lesz pedig annak nyugvóhelye (mert az Úr szemmel tartja az embereket és Izraelnek minden törzsét);
2 És Hámát is, amely szomszédos vele; Tírus és Sidon, noha igen okosak!
3 Várat épített magának Tírus, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utcák sara.
4 Íme szegénnyé teszi őt az Úr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tűz emészti meg.
5 Meglátja [ezt] Askalon és megretten; Gáza is és igen bánkódik; Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a király Gázából, és Askalon lakatlan marad.
6 Asdódban pedig idegenek laknak, és a filiszteusok kevélységét megtöröm.
7 Kivonszom a vért szájukból és utálatosságaikat fogaik közül, és ő is a mi Istenünké marad; és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a jebuzeus.
8 És tábort járok házam körül, [mint] a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtuk a sarcoló, mert most szemmel tartom őt.
Békés és hatalmas király, a Messiás ígértetik
9 Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Íme, jön neked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.
10 És kivesztem a szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálemből, kivesztem a harci kézívet is, és békességet hirdet a pogányoknak; és uralkodik tengertől tengerig, és a folyamtól a föld határáig.
11 Sőt a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, amelyben nincs víz.
12 Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem [nektek]: kétszeresen megfizetek neked!
13 Mert kifeszítem Júdát magamnak [mintegy] kézívet [és] megtöltöm Efraimot; és felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.
14 És megjelen felettük az Úr, és nyila repül mint a villámlás; az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elő.
15 A Seregeknek Ura megoltalmazza őket; megemésztik és letapossák a parittya-köveket, és isznak [és] zajongnak, mint a bortól, és megtelnek, mint a csészék [és] mint az oltár szegletei.
16 És megsegíti őket az Úr, az ő Istenük ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az ő földén.
17 Oh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must.