Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
2 Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
3 Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajkaidon, azért áldott meg az Isten örökké.
4 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
5 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelídségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
6 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
7 Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálcája a te királyságodnak pálcája.
8 Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
9 Mirrha, áloe, káciaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
10 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
11 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
12 Szépségedet a király kívánja; hiszen urad ő, hódolj hát neki!
13 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hízelegnek neked.
14 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
15 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szüzek [vonulnak] utána, az ő társnői; neked hozzák őket.
16 Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
17 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
18 Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Luk 19:1
Jézus ezeket hallván, monda neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és