Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
2 Mert jó tanulságot adok nektek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
4 Tehát tanított engem, és mondá nekem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolataimat, élj;
5 Szerezz bölcsességet, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszédeitől.
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
7 A bölcsesség kezdete [ez]: szerezz bölcsességet, és minden keresményedből szerezz értelmet.
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
9 Ad a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ad neked.
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédeimet; így sokasulnak meg neked a te életednek esztendei.
11 Bölcsességnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát isszák.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédeimre hajtsad füledet.
21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
22 Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testüknek egészség.
23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.
24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
25 A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökeid egyenest magad elé irányuljanak.
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te utaid állhatatosak legyenek.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Annak pedig, aki titeket megerősíthet az én evangéliumom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök időtől fogva el volt hallgatva,
Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem amint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám. Róm 15:1 – 15:33 Intés a gyengék iránt való
Te neked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel. Róm 14:1 – 14:23 Hogy kell felvenni a