Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Ti az Úrnak, a ti Isteneteknek fiai vagytok; ne vagdaljátok meg magatokat, se szemeitek között ne csináljatok kopaszságot, a halottért,
2 Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy neki tulajdon népe minden nép közül, amelyek a föld színén vannak.
3 Semmi utálatosságot meg ne egyél.
4 Ezek azok az állatok, amelyeket megehettek: az ökör, juh, kecske,
5 Szarvas, őz, bivaly, vadkecske, zerge, vad bika és jávor.
6 És mindazt az állatot, amelynek hasadt a körme és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző az állatok között, megehetitek.
7 De a kérődzők és hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: a tevét, a nyulat és hörcsögöt, mert kérődznek ugyan, de körmük nem hasadt; tisztátalanok legyenek ezek nektek.
8 És a disznót, mert hasadt ugyan a körme, de nem kérődzik; tisztátalan legyen ez nektek. Ezeknek húsából ne egyetek, holttestüket se illessétek.
9 Ezeket ehetitek meg mindazokból, melyek vízben [élnek]: aminek úszó szárnya és pikkelye van, mind megegyétek;
10 Valaminek pedig nincsen úszó szárnya és pikkelye, meg ne egyétek; tisztátalan az nektek.
11 Minden tiszta madarat megehettek.
12 Ezek pedig, amelyeket meg ne egyetek közülük: a sas, a saskeselyű és a halászó sas.
13 A keselyű, a héja és a sólyom az ő nemével.
14 Minden holló az ő nemével.
15 A strucc, a bagoly, a kakukk és a karvaly az ő nemével.
16 A kuvik, a fülesbagoly és a bölömbika.
17 A pelikán, a gém és a hattyú.
18 Az eszterág és a szarka az ő nemével; a büdösbanka és a denevér.
19 Minden szárnyas féreg is tisztátalan legyen nektek; meg ne egyétek.
20 Minden tiszta szárnyast megehettek.
21 Semmi holttestet meg ne egyetek; a jövevénynek, aki a te kapuidon belül [van], adjad azt, hogy egye meg azt, vagy add el az idegennek, mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek. Ne főzd a gödölyét az ő anyja tejében.
22 Esztendőről esztendőre tizedet végy a te magodnak minden terméséből, amely a te meződön terem.
23 És egyed az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakozzék az ő neve, gabonádnak, mustodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását; hogy tanuljad félni az Urat, a te Istenedet minden időben.
24 Ha pedig hosszabb neked az út, hogysem oda vihetnéd azokat, mivelhogy távol esik tőled az a hely, amelyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az ő nevét, téged pedig megáldott az Úr, a te Istened:
25 Akkor add el pénzen, és kösd a kezedbe a pénzt, és menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened;
26 És adjad a pénzt mind azért, amit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért és vidámító italért és mindenért, amit megáhít neked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe.
27 A lévitát pedig, aki a te kapuidon belül van, ne hagyd el, mert nincsen neki része, sem öröksége veled.
28 A harmadik esztendő végén vidd ki annak az esztendő termésének minden tizedét, és rakd le a te kapuidba.
29 És eljön a lévita (akinek nincsen része és öröksége te veled), és a jövevény, árva és özvegy, akik a te kapuidon belül [vannak], és esznek és megelégesznek, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened a te kezednek minden munkájában, amelyet végzesz.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Manassé öröksége, Celofhád leányai és a panaszkodás helyett hitből való birtokbavétel Józsué 17 József törzsének másik ágáról, Manasséról szól: kijelöli örökségének részeit, és hangsúlyozza, hogy
Efraim örökségének határai és a részleges engedelmesség figyelmeztetése Józsué 16 Efraim törzsének (József fiainak egyik ágának) kijelölt örökségét és annak határait írja le, bemutatva, hogy
Júda öröksége: határok, városok, Káleb áldása és a be nem teljes engedelmesség Józsué 15 részletesen leírja Júda törzsének örökségét: határait délen, keleten, nyugaton és északon,