Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki az ő fiának
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki az ő fiának menyegzőt szerze. Máté 22:1 – 22:46 Példázat a királyi mennyegzőről 1 És megszólalván Jézus, ismét
Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Mikor pedig meghallák Júda és Benjámin ellenségei, hogy akik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izrael Istenének:
2 Menének Zorobábelhez és a családfőkhöz, s mondának nekik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképpen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s neki áldozunk Esárhaddon, Asszíria királyának idejétől fogva, aki ide hozott fel minket!
3 És monda nekik Zorobábel és Jésua és Izrael családjainak többi fői: Nem veletek együtt kell nekünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izrael Istenének, amiképpen megparancsolta nekünk a király, Círus, Perzsia királya.
4 És igyekezék e tartomány népe megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.
5 És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Círusnak, Perzsia királyának egész idejében, Dárius perzsa király uralkodásáig.
6 És Ahasvérus uralkodásakor, uralkodásának kezdetén, vádolást írának Júda és Jeruzsálem lakói ellen.
7 Artaxerxész napjaiban pedig Bislám, Mithredathes és Tábeél s ennek többi társai írtak vala Artaxerxészhez a perzsiai királyhoz, s e levelet arám betűkkel írták, mely azután arám nyelvre fordíttatott át.
8 Rehum, a helytartó és Simsai, a kancellár, írának egy levelet Jeruzsálem ellen Artaxerxész királyhoz ekképpen.
9 [Írának pedig] ekkor Rehum, a helytartó és Simsai, a kancellár és ezeknek többi társaik: a dineusok, afársatakeusok, tarpeleusok, afárseusok, arkeveusok, babilóniabeliek, susánkeusok, dehaveusok és a hélameusok.
10 És a többi népek, akiket a nagy és dicsőséges Asznapár vitt el és tett lakosokká Samária városában és a többi városokban, melyek a folyóvízen túl vannak és a többi.
11 Ez mássa a levélnek, melyet hozzá, Artaxerxész királyhoz küldének: „A te szolgáid, a folyóvízen túl lévő férfiak, és a többi.
12 Tudtára légyen a királynak, hogy a zsidók, akik feljöttek tőled, megérkezének hozzánk Jeruzsálembe; a visszavonó és gonosz várost építik, a kőfalakat készítik s a fundamentomokat javítgatják.
13 Mostan tudtára légyen a királynak, hogy ha ez a város megépíttetik s a kőfalak elkészülnek, adót, rovást és úti vámot nem fognak fizetni, s a királyok jövedelmét megkárosítják.
14 Mostan, mivel a palota savával sózunk s éppen ezért a király kárát nem illik elnéznünk, ez okért küldjük e levelet és tudatjuk a királlyal,
15 Hogy nézzen utána valaki atyáid történeteinek könyvében, és meg fogod találni a történetek könyvében, és megtudod, hogy e város visszavonó és királyokat és tartományokat megkárosító város volt, s hogy eleitől fogva lázadások történtek abban, ezért pusztíttatott is el e város.
16 Tudatjuk mi a királlyal, hogy ha ez a város megépülend és a kőfalak elkészülnek: ennek miatta birtokod a folyóvízen túl nem lészen.”
17 A király választ küldött Rehumnak, a helytartónak és Simsainak, a kancellárnak és többi társaiknak, akik Samariában laknak vala, és minden folyóvízen túl lakozóknak: „Békesség és a többi.
18 A levél, melyet hozzánk küldtetek, világosan felolvastatott előttem;
19 És megparancsolám, hogy nézzenek utána, és úgy találák, hogy ez a város eleitől fogva királyok ellen támadó volt, és hogy pártütés és lázadás történt vala benne;
20 És hogy hatalmas királyok voltak Jeruzsálemben és uralkodtak minden a folyóvízen túl lakókon, és adó, rovás és úti vám fizettetett nekik.
21 Mostan azért parancsoljátok meg, hogy akadályozzák meg a férfiakat, s e város ne építtessék addig, míg tőlem parancsolat nem jövend;
22 És meglássátok, hogy ebben valami mulasztást el ne kövessetek, hogy ne nevekedjék a veszedelem a királyok megkárosítására!”
23 Mihelyt Artaxerxész király levelének mássa felolvastaték Rehum és Simsai, a kancellár és társaik előtt, menének nagy hamarsággal Jeruzsálembe a zsidókhoz, és megakadályozák őket erővel és hatalommal.
24 Akkor megszűnék az Úr házának építése, mely Jeruzsálemben van, és szünetelt Dárius, Perzsia királya uralkodásának második esztendejéig.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki az ő fiának menyegzőt szerze. Máté 22:1 – 22:46 Példázat a királyi mennyegzőről 1 És megszólalván Jézus, ismét
És monda nekik: Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és
Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-e meg velem? Máté 20:1 – 20:34 Példázat a