Mennyei Atyánk örök igaz megmásíthatatlan tiszta Igéi a mi Urunk Jézus Krisztusa által.
1 Dávidé.; Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.
2 Próbálj meg, Uram, és kísérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.
3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.
4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.
5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.
6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!
7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.
8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.
9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,
10 Akiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.
11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.
12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.
“Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Tehát jól értsük meg: a világ fölött győzedelmeskedik a hit! A hitnek tehát igenis köze van a világhoz, és annak mindenféle problémájához. Nem olyan valami tehát a hit, ami a földi élettől és annak szükségeitől különválva, ettől nagy messzeségben lévő szellemi szférában él. Tehát nemcsak vasárnapi vagy templomi hit, amelyiknek semmi köze nincsen ahhoz, ami az embert napról napra, óráról órára foglalkoztatja. Persze, ilyen, földi élettől elszakadt hit is van, és az a baj, hogy a legtöbb ember különválasztja egymástól a hitéletét és az evilágban való életét. Azt tartja, hogy a hit csak a túlvilági ügyek elintézésénél szükséges, de amint földi kérdésekről, a mindennapi élet gondjairól-bajairól van szó: ide már nem hit kell, hanem meggondolás, értelem, ügyesség, ravaszság vagy pénz!
És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a
És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. Jel
Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te