Bír 1:1 – 1:36

Józsusé halála után Júda törzse kezdi a harcot

  1 És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izrael fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a kananeusra, hogy hadakozzék ő ellene?
  2 És monda az Úr: Júda menjen! Íme az ő kezébe adtam [azt] a földet.
  3 Ekkor monda Júda az ő atyjafiának Simeonnak: Jer velem együtt a nekem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a Kananeus ellen, és én is elmegyek veled a neked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele.
  4 És felméne Júda, és kezükbe adá az Úr a kananeust és a perizeust, és levágtak közülük Bézekben tízezer embert.
  5 És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának ő ellene, és megverék a kananeust és a perizeust.
  6 És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykujjait.
  7 Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, akiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; amint én cselekedtem, úgy fizetett nekem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala.
  8 Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, [lakosait] levágták fegyvernek élével, a várost pedig lángba borították.
  9 Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harcoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó Kananeus ellen.
  10 És elment Júda a Hebronban lakó Kananeus ellen, – Hebron neve azelőtt Kirjáth-Arba volt, – és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit.
  11 Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirjáth-Széfer volt.
  12 És monda Káleb: Aki Kirjáth-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát.
  13 És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öccse, és neki adá Akszát, az ő leányát feleségül.
  14 És lőn, hogy amikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda neki: Mi bajod van?
  15 Ő pedig monda neki: Adj áldást nekem: mert déli vidékre helyeztettél engem, adj most vízforrásokat is. És neki adá Káleb a felső forrást és az alsó forrást.
  16 És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek és letelepedtek a nép között.
  17 És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Céfátban lakó kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának.
  18 Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát.
  19 Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak.
  20 És Kálebnek adták Hebront, amint meghagyta volt Mózes, és kiűzé onnan Anák három fiát.

Nem minden kananeust űznek ki

  21 De a jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is.
  22 És felméne a József háza is, Béthel ellen, és az Úr volt ő vele.
  23 És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz volt.
  24 És látának a kémek egy férfiút, aki a városból jött vala, és mondának neki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.
  25 És mikor ez megmutatta nekik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták; de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták.
  26 És elment az a férfiú a khitteusok földére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig.
  27 És nem űzte el Manassé [a lakosokat] sem Béthseánból és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön.
  28 És mikor Izrael megerősödött, adófizetőjévé tette a kananeust; de elűzni nem űzte el.
  29 És Efraim sem űzte ki a kananeust, aki Gézerben lakott; hanem a Kananeus ott lakott közöttük Gézerben.
  30 Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a Kananeus, és adófizetőikké lettek.
  31 Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit.
  32 És ott lakott Áser a kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket.
  33 Nafthali sem űzte el sem Béth-Semes lakosait, sem Béth-Anath lakóit, hanem [ott] lakott a kananeusok, a föld lakói között, és Béth-Semes és Béth-Anath lakói adófizetőikké lettek.
  34 Az emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejöjjenek a völgybe.
  35 És az emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban; de mikor a József házának keze rájuk nehezedett, adófizetőkké lettek.
  36 Az emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától és Sélától fölfelé volt.