Péld 11:1 – 11:32
A kegyes ember szerencséje, a gonosznak szerencsétlensége
1 Az álnok font utálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves neki.
2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcsesség van.
3 Az igazakat tökéletességük vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útját; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 Az igazaknak igazságuk megszabadítja őket; de az ő kívánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 Megutálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 Teljességgel megrontatik, aki kezes lesz idegenért; aki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Aki őszinte az igazságban, az életére -, aki pedig a gonoszt követi, az vesztére [műveli azt].
20 Utálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, akik az ő útjukban tökéletesek.
21 Kézadással [erősítem], hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 [Mint] a disznó orrában az aranyperec, [olyan] a szép asszony, akinek nincs okossága.
23 Az igazaknak kívánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Van olyan, aki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és aki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül.
26 Aki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, aki eladja, áldás [van].
27 Aki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: aki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 Aki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 Aki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Íme, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
32 Aki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; aki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.