5Móz 6:1 – 6:25

Az első parancsolat magyarázata, Isten szeretéséről

  1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, amelyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat nektek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;
  2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok neked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.
  3 Halld meg azért Izrael, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, amiképpen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene neked.
  4 Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
  5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
  6 És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok neked, legyenek a te szívedben.
  7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
  8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.
  9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
  10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad neked nagy és szép városokat, amelyeket nem építettél;
  11 És minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, amelyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:
  12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földéről, a szolgaságnak házából!
  13 Féljed az Urat, a te Istenedet, ő neki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.
  14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, akik körültetek vannak;
  15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről.
  16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképpen megkísértettétek Masszában!
  17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, amelyeket parancsolt neked.
  18 És azt cselekedjed, ami igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak.
  19 Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, amint megmondotta az Úr.
  20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire [valók] e bizonyságtételek, rendelések és végzések, amelyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt nektek:
  21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Egyiptomban a fáraónak; de kihozott minket az Úr Egyiptomból hatalmas kézzel.
  22 És tőn az Úr Egyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csodákat a fáraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára.
  23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nekünk adja azt a földet, amely felől megesküdött a mi atyáinknak.
  24 És megparancsolta nekünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.
  25 És ez lesz nekünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, amiképpen megparancsolta nekünk.