Isten irgalma a hűtlen Izráel felett.

A 2Királyok 13. fejezete Izráel nyomorúságát, bűnben való megmaradását és Isten irgalmának meglepő nagyságát állítja elénk. Joákház gonoszul cselekszik az Úr előtt, ezért Siria elnyomása alá kerül Izráel, de amikor könyörög az Úrhoz, Isten meghallgatja őt és szabadítót ad népének. Joás, Joákház fia szintén nem távozik el Jeroboám bűneitől, mégis Elizeus halála előtt prófétai jelet kap arról, hogy az Úr győzelmet ad Siriával szemben. A nyilak története figyelmeztet arra, hogy a fél szívvel való válasz és a hitben való megtorpanás veszteséggel jár. A fejezet végén Isten szövetségi hűsége ragyog fel: az Úr nem Izráel érdeme miatt könyörül, hanem Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéért; ez Krisztusra mutat, akiben Isten kegyelme nem emberi érdemre, hanem az Ő hűséges ígéretére épül.

2Kir 13:1 – 13:25

Izráel országa. Joákház

  1 Joásnak, az Akházia fiának, Júda királyának huszonharmadik esztendejében lett király Joákház, a Jéhu fia Izraelen Samariában tizenhét esztendeig.
  2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és követé Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneit, aki bűnbe ejté az Izraelt, és nem szakadt el azoktól.
  3 És felgerjedt az Úr haragja Izrael ellen, és adá őket Hazáelnek, a Szíria királyának kezébe, és Benhadádnak, a Hazáel fiának kezébe, [az ő életének] minden idejében.
  4 De könyörgött Joákház az Úrnak, és meghallgatá őt az Úr; mert megtekintette az Izrael nyomorúságát, hogy mikép nyomorgatja őket Szíria királya.
  5 És az Isten szabadítót küldött Izraelnek, aki megmentette őket a szíriabeliek hatalmától, hogy az Izrael fiai lakhassanak az ő sátoraikban, mint azelőtt.
  6 De még sem távoztak el a Jeroboám házának bűneitől, aki bűnbe ejté az Izraelt, hanem azokban jártak; sőt az Asera is helyén maradt Samariában;
  7 Pedig nem hagyattatott meg Joákháznak több nép, mint ötven lovag, tíz szekér és tízezer gyalogos; a többit mind megölte Szíria királya, és olyanná tette, mint a cséplő pora.
  8 Joákház egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei és az ő ereje, vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében?
  9 És elaluvék Joákház az ő atyáival, és eltemették őt Samariában; és az ő fia, Joás, uralkodék ő helyette.
  10 Joásnak, a Júda királyának harminchetedik esztendejében lett a király Joás, a Joákház fia, Izraelen Samariában, tizenhat esztendeig.
  11 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának semmi bűnétől, aki az Izraelt bűnbe ejté, hanem azokban járt.
  12 Joásnak egyéb dolgai pedig és valamit cselekedett és az ő erőssége, amellyel Amásia, a Júda királya ellen harcolt, vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében?
  13 És elaluvék Joás az ő atyáival, és Jeroboám ült az ő királyi székébe; és eltemetteték Joás Samariában, az Izrael királyai mellé.
  14 És megbetegedett Elizeus olyan betegséggel, amelybe bele is halt, és lement hozzá Joás, az Izrael királya, és arcára [borulván] sírt és monda: [Édes] atyám, [édes] atyám! Izrael szekerei és lovagjai!
  15 És monda neki Elizeus: Végy kézívet és nyilakat. És ő kézívet és nyilakat vett kezébe.
  16 Akkor monda az Izrael királyának: Fogd meg kezeddel a kézívet. És ő megfogván azt kezével, Elizeus is rátette kezeit a király kezeire;
  17 És monda: Nyisd ki az ablakot napkelet felől. És mikor kinyitotta, monda Elizeus: Lőjj! És lőtt. Akkor monda: Az Úrnak győzedelmes nyila ez, győzedelmes nyíl a szíriabeliek ellen; mert megvered a szíriabelieket Afekben a megsemmisülésig.
  18 Monda azután: Vedd fel a nyilakat. És felvette. Ő pedig monda az Izrael királyának: Lőjj a földbe, és bele lőtt a földbe háromszor; azután abbahagyta.
  19 Akkor megharaguvék reá az Isten embere, és monda: Ötször vagy hatszor kellett volna lőnöd, akkor megverted volna a szíriabelieket a megsemmisülésig; de így már csak háromszor vered meg a szíriabelieket.
  20 Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A moábita portyázó csapatok pedig az országba törtek a következő esztendőben.
  21 És történt, hogy egy embert temettek, és mikor meglátták a csapatokat, gyorsan odatették azt az embert az Elizeus sírjába; de amint odajutott és hozzáért az Elizeus tetemeihez, megelevenedett és lábaira állott.
  22 Hazáel pedig, Szíria királya nyomorgatá az Izraelt Joákház minden napjaiban.
  23 De megkegyelmezett az Úr nekik, és megkönyörült rajtuk, és hozzájuk tért az ő szövetségéért, amelyet kötött volt Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal, és nem akarta őket elveszíteni, sem el nem vetette őket az ő orcája elől mind ez ideig.
  24 És meghalt Hazáel, Szíria királya, és az ő fia, Benhadád lett helyette a király.
  25 És visszavevé Joás, a Joákház fia Benhadádnak, a Hazáel fiának kezéből a városokat, amelyeket erővel elvett volt Joákháznak, az ő atyjának kezéből. Háromszor veré meg őt Joás, és visszaszerezte Izrael városait.